K�t utaz� angyal meg�llt, hogy az �jszak�t egy tehet�s csal�d h�z�ban t�ltse el. A csal�d udvariatlan volt, �s megtagadta az angyalokt�l, hogy a nagy h�z vend�gszob�j�ban pihenj�k ki magukat. Ehelyett egy kis helyet kaptak a hideg pinc�ben. Amikor kiny�jt�ztak a kem�ny padl�n, az id�sebb angyal megl�tott egy lyukat a falon �s kijav�totta azt. Amikor a fiatalabb angyal k�rdezte, mi�rt, az id�sebb angyal �gy felelt: "A dolgok nem mindig azok, aminek l�tszanak."
    A k�vetkez� �jjel mindketten egy nagyon szeg�ny, de vend�gszeret� paraszt �s feles�ge h�z�ban pihentek. Miut�n azt a kev�s �telt is megosztott�k vel�k, amily�k volt, �tengedt�k az angyaloknak az �gyukat, ahol �k j�l aludtak. Amikor a k�vetkez� napon a nap felkelt, az angyalok k�nnyek k�z�tt tal�lt�k a parasztot �s a feles�g�t. Az egyetlen tehen�k, akinek a teje az egyed�li bev�tel�k volt, holtan fek�dt a mez�n.
A fiatal angyal d�h�s lett �s k�rdezte az id�sebbet, hogyan hagyhatta, hogy ez megt�rt�njen. Az els� embernek mindene megvolt, m�gis seg�tett�l neki, v�dolta. A m�sodik csal�dnak kevese volt, �s hagytad, hogy elpusztuljon a tehen�k.
    A dolgok nem mindig azok, aminek l�tszanak, mondta az id�sebb angyal. Amikor a nagyh�z hideg pinc�j�ben pihent�nk, �szrevettem, hogy a falon l�v� lyukban arany van. Mivel a tulajdonos olyan moh� volt �s nem akarta megosztani szerencs�s sors�t, betapasztottam a falat, hogy ne tal�lhassa meg. Amikor a utols� �jszaka a paraszt �gy�ban aludtunk, j�tt a Hal�l angyala, hogy elvigye a feles�g�t. Helyette odaadtam a tehenet.
"A dolgok nem mindig azok, aminek l�tszanak."