K�n�ban, egy v�zhordoz�nak volt k�t nagy cser�ped�nye. Annak a botnak egy-egy v�g�n l�gtak, amit a nyak�ban hordott. Az egyik ed�nyen volt egy reped�s, m�g a m�sik t�k�letes volt �s mindig teljes adag vizet sz�ll�tott.
A patakt�l a h�zig tart� hossz� s�ta v�g�n a megrepedt ed�ny m�r csak f�lig volt v�zzel. K�t teljes �vig ez �gy ment. Mindennap a v�zhordoz� csak m�sf�l ed�ny vizet sz�ll�tott a h�zba.

Term�szetesen a t�k�letes ed�ny b�szke volt a teljes�tm�ny�re, hisz t�k�letesen csin�lta. De a szeg�ny t�r�tt cser�p sz�gyellte a t�k�letlens�g�t, �s nyomorultnak �rezte mag�t, hogy csak fele annyit tudott teljes�teni... A k�t �v keser�s�g ut�n egyik nap megsz�l�totta a v�zhordoz�t a patakn�l:

- Sz�gyellem magam, mert a v�z sziv�rog eg�sz �ton hazafel�.
A v�zhordoz� �gy v�laszolt a cser�pnek:
- �szrevetted, hogy a vir�gok az �sv�nyen csak a te oldaladon teremnek, s nem a m�sik cser�p oldal�n?
Ez az�rt van �gy, mert �n mindig tudtam a hib�dr�l, �s vir�gmagot sz�rtam az �sv�nynek erre az oldal�ra. Mindennap te locsoltad �ket, am�g visszas�t�ltunk. K�t �ve leszedtem ezeket a gy�ny�r� vir�gokat, hogy az asztalt d�sz�tsem vel�k. Ha nem lenn�l olyan, amilyen vagy, akkor ez a gy�ny�r�s�g nem ragyogn� be a h�zamat.

Tanuls�g:
Mindannyiunknak megvan a saj�t k�l�nleges hib�ja. Mindannyian t�r�tt cser�ped�nyek vagyunk.
De ezek a t�r�sek �s hib�k, amik mindannyiunkban megvannak, teszik az �let�nket olyan nagyon �rdekess� �s �rt�kess�.
Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a j�t megl�tni m�sokban.